2008.01.13 - City of broken idols

[gaborg]

A régi olman templom földalatti belső szentélyében a társaság tagjai, Jakarával együtt támadásba lendültek. Testüket Zashir és Salazar védő imái és mágiái vértezték fel szinte minden elképzelhető támadás ellen, legyen az fizikai, energia alapú, vagy bármilyen mágikus démoni ártás. A drow teleportáció varázslatával a déli platforma érkeztek, melyen előttük egyből három démoni kopru behemot tekergőzött. A lények megindultak az elől álló óriási méretű Viraan felé, aki pontosan tudta, hogy mire számíthat. A démonölő lándzsával egymás után döfte át a rárontó csápos lényeket, melyek egyből felé kaptak háromágú karmos farkukkal, hogy testét összeroppantsák. Mire teste köré tudták fonni hatalmas izmos csápjaikat, testük már több sebből erőssen vérzett. Zashir a társa segítségére sietett és egy imával vibráló energiapengékből álló falat emelt a kopru óriások testének közepén. A lények gurgulázó hangon üvöltöttek, miközben testüket darálóként szaggatták szét a süvítve forgó pengék. Salazar tenyeréből enegria lövedékek szálltak a távolban álló Khala teste felé, de ahelyett, hogy becsapódtak volna, csak halk pukkanásokkal eltüntek. A lény mágikus ellenállása gondolkozóba ejtette a drow varázslót. A láthatatlanná változott Zintarah közben a levegőbe emelkedett és a termet kitöltő mocskos vizű medence szélén álló hezrou démonok és Khala között átröppent a túloldalra. Azonnal észrevette, hogy a fődémon, Demogorgon megtestesülése, átlát a láthatatlanságán, ezért sietve egy, a démon mögött álló oszlop mögé bújt. Felmászott az oszlop tetejéhez, kitámasztotta magát és várt, miközben halkan, de szaporán vette a levegőt. A fődémon egy ellenvarázst teremtett a déli platformon álló társaságra, kiknek egy-egy varázslata azonnal megszűnt. Jakara hosszabban mérte fel az előtte kibontakozó összecsapást, melyet a népét kiírtó démonokkal vívtak. Tudta, hogy történelmi esemény részese és hogy minden eddig tanúlt démonvadász képességére szüksége lesz. Lándzsáját előreszegezve, pajzsát maga elé tartva indult Viraan segítségére, miközben a mellkasán lévő óriásteknős tetoválása zöldes-kék fénnyel felizzott. Mwembi is a githyankit támadó kopru behemótokkal foglalkozott. Imába kezdett, majd kezéből egy csontos szellem kezet lőtt ki az egyikre, mely erre keservesen felüvöltött. Mozgásából Viraan látta, hogy a dög megvakult. Mwembi halkan imátkozott tovább és készült a következő rontás megidézésére.

A mocskos fekete vízből egyszercsak előtörtek a sárgás, korkodilra emlékeztető testű skulwyn démonok, melyekről Salazar és Zashir tudta, hogy lassító aurájukkal cserkészik be áldozataikat. A lények nem támadtak, csak kiemelkedtek a partra, testük mágikus lassító kisugárzását máris megérezték mindannyian, de a testüket védő papi imák megvédték őket. Zintarah a felső platformon érezte, hogy csapdába esett a fal és a szigeten uralkodó fődémon között. Úgy döntött, hogy gyorsan cselekszik, ezért két nagy szárnycsapással kiröppent az oszlop takarásából, bemérte az előtte tornyosuló Khalat, majd röptében tüzelt a démonölő íjból és a drow gyorsító varázslatának segítségével messzire szállt, vissza társai felé. A paplovag által felszentelt nyílvesszője mélyen felszántotta a fődémon rücskös szőrös és pikkelyes testét, de az nem szentelt figyelmet a sérülésnek, inkább egy újabb ellenvarázst idézett a túlparton kibontakozó küzdelem közepébe. Zashir, Jakara, Viraan és Mwembi körül újabb védőmágiák oldódtak fel. A hatalmasra növelt Viraan e közben tiszta erejéből küzdött a testére tekeredett három kopru behemóttal, melyek közben hatalmas karmaikat is a húsába akarták vájni. A tudata erejével létrehozott energiapajzs még kitartott és többször megmentette egy-két nagyobb erejű karmolástól. Démonölő lándzsájával körbevágott és a lények bőrpáncélját átvágva, mélyen felsértette testüket, de szorításuk ereje nem gyengült. A gityanki testén keservesen pattogott és recsegett a kőbőr varázs, melyet Salazar mindegyikükre ráidézett. Viraan üvöltött és fájdalmában hörgött. Jakara testén felizzott egy olman vaddisznó tetoválás, majd a démonvadász vad örjöngésbe kezdett. Óriási hévvel vetette magát az egyik koprura, melynek testét többször mélyen átjárta a népéért harcoló olman lándzsája. Salazar és Mwembi egyszerre cselekedett. Az olman kilőtte láthatatlan kezét és megérintette az egyik koprut, melyet már az alőbb megvakított. A kézen átáramló rontás hatására az óriási kopru megremegett és szájából habzó nyálat spriccelt Viraanra, kinek testéről letekeredtek karmos csápjai. Salazar ezzel egyidőben egy újabb energialövedék sorozatot lőtt az egyik kopruba, mivel emlékezett, hogy Golgismorgában hogy bánt el a githyankival a kopruk szorítása. Az energia golyók a lény bal vállát véres cafatokká szaggatták. Zashir Viraan mögé állt és gyógyító imát mondott a testére.

Az ősi Thanaclan főtemplom legmélyén a hezrou démonok üvöltöttek az előttük, a kopru behemótokkal küzdő halandókra. Zintarah, aki épp az egyik halántékát célozta a hatalmas szobor feje mögött megbújva, jól látta, hogy a hezrouk egyszerre Demogorgon aspektusára néznek, majd visszafordulnak feléjük és egyszerre káoszrobbanást idéznek, mely a testet a lélek kiegyensúlyozottságán át támadja. Az óriási, izmos hezrouk lélektépő robbantására Viraan, Salazar és Mwembi fájdalmas üvöltéssel válaszolt. Khala mindkét fejével hörögve üvöltött, miközben a társaság tagjai meghallották a hangját a tudatukban. Csak Zintarah értette, ahogy az Abyss nyelvén szidalmazza őket és ecseteli a haláluk előtti könyörtelen pillanatokat, melyeket nekik szánt. Zintarah válaszul előrehajolt rejtekéből és kilőtte az egyik hezrou felé lövedékeit, melyek meglepetésként érték a brutális szörnyeteget. A fejébe érkező három vessző mélyen belefúródott a vaskos koponyába, majd a dög fekete vért prüszkölt maga elé, de talpon maradt.

Viraan úgy döntött, hogy a testét szorongató kopruk közül az egyikre fókuszálja támadásait és egy hatalmas kiáltással háromszor lendületesen tövig mélyítette lándzsáját a démoni kopru hatalmas testében. A taktikát Jakara azonnal támogatta és lándzsájával kétszer átszúrta a behemót vizilény fejét, mire az azonnal elernyedt és súlyos teste belecsúszott a medence piszkos fekete vizébe. A hezrouk most tömör gonoszságot robbantottak mindenfelé a teremben. A maró energia főleg Zashir és Jakara testét tépte szét, miközben ők az akaratukkal próbáltak ellenállni a tiszta gonoszság pusztító erejének. Viraan, Mwembi és Zintarah testét enyhán megmarták a fekete-lila sugarak, de Salazar sértetlenül megúszta. Később ezt úgy magyarázta, hogy a mágikus ellenállásának megerősítése fontos része életének és ezért gyakran edzi is magát kisebb mágikus lövedékekkel. Khala újabb mágia oldást idézett a csatába, de most egyből Viraanra, aki hatalmas termetéből azonnal eredeti formájába változott vissza. Salazar és Zashir úgy gondolta, hogy a démon végtelen ellenmágikus képességgel rendelkezik, ezért hamarosan távozniuk kell majd. Egymásra néztek és a magasban repülő Salazar intett a paplovagnak, hogy máris érkezik. Mwembi a vakon, megátkozva remegő, néha Viraan felé karmoló korpu felé intett, szeme megsemmisítően felvillant, majd egy hatalmas legyintéssel mintha egy óriási karommal tette volna, kettékarmolta a több sebből vérző végzetesen meggyötört koprut. Zashir lángzuhatagot idézett a maradék kopru testére, mely vörös hajként hullott alá a levegőből. A kopru teste megégett, majd megfeketedett testével Viraanra vetette magát. Salazar érzekett a levegőt átszelve, miközben a hezrouk most vegyesen gonoszság eszencia robbanást és káosz örvényeket idéztek rájuk, melyek égették, marták végtagjaikat és arcukat, miközben kisebb-nagyobb sebeket nyitottak testükön. Khala tovább röhögött teli torokból és gyalázkodó hangját továbbra is hallották a fejükben, mint egy beférkőzött, nemkívánatos gondolatot.

A skulwynok a kopruk után támadtak a társaságra. Szintén karmos, négy csápszerű farkaiknál csak hatalmas agyarakkal teli pofájuk tűnt veszélyesebbnek. Viraan megpróbálta őket a lándzsájával távol tartani, de azok megállíthatatlanul törtek előre és többször megsebezték őt is és a mellett álló Jakarat is. Zintarah a szobor tetejéről megsorozta az egyik fejét, melynek hatására az kettérepedt. A lények nem voltak olyan ellenállóak, mint a kopru behemótok, de csak időhúzásul szolgáltak Khala és a harcias hezrouk számára, kik feltehetően élvezkedve figyelték a halandókat, ahogy a többi kisebb démonnal szenvednek. Zashir pengeostorával támadta a távolabb lévő démont, melyel Viraan küzdött és vívótőrjével besegített a mellette harcoló Jakaranak, aki lándzsájával épp kivégzett egy skulwynt. Zintarah a tízméteres magasságból a szobor feje mellől látta, ahogy Salazar alárepül, hogy társait kimentse. Az összes behemótot magára vonó Viraan nagyon rosszul volt, minden mozdulat láthatóan fájdalommal járt számára. A két olman, Jakara és Mwembi inkább a hezrou démonok mágikus támadásaitól voltak szétmarcangolva, de ők is eléggé megviseltnek tűntek, ahogy a skulwynokkal csatáztak. Zashir többször is gyógyított magán, ezért nem volt annyira elnyúzva, mint a tűzvonalban mellette küzdö társai, de egyértelmű volt, hogy nem lesznek képesek megküzdeni ilyen állapotban a fődémonnal és a négy hezrouval. Zintarah gyorsan kilőtt a démonírtó íjjal egy újabb skulwynt, majd leereszkedett a többiek közé, hogy a drow magával vihesse. Mwembi ismét intett az egyik vizidémon felé, aminek a testét mély karmolás hasította fel, miközben Salazar épp mellé landolt. A drow kilőtte mágikus lövedékeinek egy újabb sorozatát az egyik skulwynra, és üvöltött társainak, hogy jöjjenek köré. Khala hangosan hörgött, majd miközben hezrou harcosai újabb káosz és gonoszság robbanásokat hoztak létre körülöttük, ő eltűnt, hogy oda teleportáljon a csata közepébe. De nem jelent meg sehol. Salazar gonosz nevetésben tört ki, de közben idegesen terelgette közelebb társait, kik az utolsó skulwynokat küldték vissza az Abyssba, és figyelte a mindig külön utakon járó Zintaraht, hogy hol találja. Ott állt közveztelnül mögötte. Gyorsan hadarta társainak, hogy a fődémont az ő varázslata tartja vissza a megérkezéstől és hogy azonnal indulniuk kell. Újabb káosz és gonoszság robbanások érkeztek a fődémon eltűnésén láthatóan meglepődő hezrouktól, mely féltérdre kényszerítette Jakarat és Mwembit, miközben Zashir is fájdalmasan vicsorgott az örvénylő fények között. Jakara és Viraan kivégezték az utolsó skulwynokat, de közben az egyiknek a combját, a másiknak az oldalát csúnyán megmarták a démonok. Salazar felkiáltott, hogy nincs több idejük, majd teleportációt varázsolt és mind újra Távoliparton álltak, Salazar házának rakterében.